Header imageheader image 2header image 2header image 2  
ISKOLÁNK ALAPÍTVÁNYA

 

 

header image 2

 

 

 

 
 

Iskolánk története

Iskolánk krónikája, az 1875/76. évről szóló „tudósítványa”, az intézet alapító igazgatójának, Pásthy Károlynak „Irányelvek a nőnevelésben” című tanulmányával kezdődik.

header image 2


A Kecskeméten újdonságnak tekintett iskola célját a tudós igazgató többek között a következőkben jelölte meg: „… a tudományos ismereteknek értelem- és gondolkodásfejlesztő módon való tanítása”. Majd így folytatta: „A nőnevelésnek tehát nem elég csak a szellemet fejlesztenie, hanem éppoly nagy gondot kell fordítania a test edzésére, az erő fokozására és az egészség fenntartására is. Ezt pedig a nevelés csak a helyes és rendszeres testgyakorlat, a gimnasztika által éri el.” Ehhez fűzi még a továbbiakban: „Hogy pedig az anya gyermekét testileg helyesen ápolhassa, szükséges ismernie az emberi szervezetet, a test egyes szerveinek rendeltetését, így a természetrajzi ismeretek tanításának elmulaszthatatlan kötelessége növendékeivel az emberi testet megismertetni.”
Abban az időben azért volt fontos az elemi oktatást meghaladó céloknak a nőnevelés terén való alkalmazását hangsúlyozni, mert a nők magasabb szintű oktatására itt addig csak kísérleteknek nevezhető próbálkozások voltak. A férfiak számára már a XV. században voltak iskolák Kecskeméten, amelyek egyetemi tanulmányokra készítették elő hallgatóikat.

header image 2


1875 augusztusában pályázatot hirdettek az új iskola tanári állásaira. 1875. szeptember 28-án a pályázók közül megválasztották igazgatónak Pásthy Károlyt, rendes tanárnak Szalontay Sándort. Mindketten gimnáziumi tanárok voltak korábban. A segédtanítói állásra Dömötör Krisztinát választották. A rajz, ének és vallástanítást óraadók látták el. 1875 október elején kezdődött a beiratkozás: az első tanévben csupán két osztályba. A tanítás október 15-én kezdődött a református egyház Koháry utcai házában, ahol korábban az egyik nőnevelde működött. Akkor a polgári iskola első osztályba 25, a második osztályba 24 leány iratkozott. Az első félévi vizsgát 1876. március 14-én tartották.
Meglehetősen szűk volt ez a Koháry utcában működő intézmény. Két kis szoba volt benne az osztályok elhelyezésére, és egy kamraféle helyiség az igazgatói iroda és a pedagógusok számára.
Az 1877/78-as tanév már a teljes, szeptember elsejétől június végéig tartó tanítási idő felhasználásával történik. A polgári iskola IV. osztályában a heti óraszám 28, amelyből 12 óra jut elméleti oktatásra, 1 hittanra, 1 énekre, 14 óra női kézimunkára és iparcikkek készítésére. Ugyanakkor az I-III. osztályokban 6-6 óra jutott ez utóbbi tárgyra, ami kétszerese az általános polgári leányiskolák kézimunkaóráinak.

header image 2
header image 2


Az oktatás több helyen folyt. A helykérdés Kada Elek polgármestersége alatt oldódott meg. Toldozgatás helyett egészen új épületet kapott az iskola. Először a mostani Cifrapalota helyére tervezték az építkezést. Kada Elek javasolta, a későbbi bővítési lehetőségekre gondolva, az új színház mögötti jelenlegi telek beépítését. 1898. augusztus 16-án kezdték az épület alapozását. 1899. augusztus 10-én az építők átadták használatra az iskolai hatóságoknak a teljes kész épületet. Az 1899/1900. tanév már itt kezdődött.

header image 2


Az épület, a belső közfalak átépítésétől eltekintve, ma is az eredeti formájában áll. A földszinti rész helyiségei: előcsarnok, altiszti lakás, igazgatói iroda előszobával, tanári váróterem, könyvtár, négy tanterem, kézimunkaterem, tornaterem, két folyosó, mindkét folyosó végén tőzeggel kezelt illemhely volt, a pincében központi fűtőtelep és széntároló. Az emelet helyiségei: a bejárat fölött díszterem, természetrajzi és fizikai-kémiai szertár, előadóterem, rajzterem, hét tanterem. A földszinten kapott helyet az elemi iskolai négy osztály, az emeleten pedig a polgári iskolai osztályok helyezkedtek el. Abban az időben ez az iskola volt Kecskemét legkorszerűbb iskolája. A színház és a városház után ebben a középületben volt először villanyvilágítás. Az akkoriban legmodernebbnek számító vasállványos Feiwel-padokkal szerelték fel a tantermeket. Az építkezés a berendezéssel együtt 85.000 forintba került. Összehasonlításképpen az új színház építése, berendezése, díszletekkel, gépi-és világítási felszereléssel együtt 280.000 forinttal szerepelt a város költségvetésében.
Az iskola, míg több mint másfél évtized múlva a felekezetek leány középiskolái meg nem nyíltak, a város elit leányiskolájának számított. Előkészítő elemi iskoláját „kispolgári” néven is emlegették, mivel az odajárók a negyedik osztály után majdnem teljes számban felkerültek a polgári iskolába.


A várost érintő természeti és világtörténeti események természetesen iskolánk életére is kihatással voltak. Az 1911. július 8-i földrengés, amely milliós károkat okozott a város épületeiben, a polgári leányiskolát sem kerülte el. Az épület egyik szárnyának tűzfala ledőlt. Minden közfal megrepedt, itt-ott a főfalak némelyike is. Sok helyen lehullt a vakolat is. A földmozdulás az éjjeli órákban és az iskolai vakációban történt, így emberéletet nem veszélyeztetett. Az iskola felszerelésében sem esett kár. Az épület helyreállítása augusztus 16-tól október 15-ig tartott. Tehát a szokottnál jóval később lehetett kezdeni a tanítást. A tanulók létszáma valamennyit csökkent. Az első világháború szintén kizökkentette az iskolát a rendes munkamenetből. 1914. augusztus 1-jétől az iskolaépület tartalék hadikórház lett. Az akkor új református kollégium fogadja be vendégként a hajléktalanná vált intézményt. Négy helyiséget kapnak a polgári iskolai, kettőt az elemi iskolai osztályok. Váltakozó tanítás folyik 24-re csökkentett heti óraszámmal. Tornaterem hiányában testnevelés nincs. Az elemi iskola III., IV. osztályosai délelőtt, az I., II. osztályosai délután részesülnek az oktatásban. A kézimunka-tanítás gyakorlati térre terelődik. A harctéren levő katonáknak kötnek meleg holmit, az első háborús évben 4.455 darabot. A szertárak és könyvtárak az eredeti épületben maradtak, nem működtek. A tanulók két ízben látogattak el hadikórházzá változott iskolájukba. Süteménnyel, cigarettával ajándékozták meg az ott ápolt sebesülteket.
Az iskola ugyan már 1918 novemberében megszűnt hadikórház lenni, de a kórház távozása után a nemzetőrséget helyezték el benne. Csak egy hónap múlva adták vissza a helyiségeket az iskolának. A helyreállítás, takarítás elhúzódott úgy, hogy az iskola csak 1919. április 9-én költözhetett vissza saját hajlékába, akkor is csupán az emeleti részre. Ott a tanítás a városi művelődési osztály által június 6-ra kitűzött vizsgákig zavartalanul folyt.
Az iskola nyomott hangulatban kezdte az 1919/20-as tanévet. A háború megszűnt, de a nélkülözések különböző formáiban jelentkező utóhatásai nem. November 3-tól 1920. március 10-ig szénszünetet rendeltek el. Ebben az évben engedélyezték kísérletképpen a kertgazdaság és háztartástan oktatásának bevezetését.
Az iskolai értesítők közül az 1921/22. évi jelenti, hogy a háború óta sikerült egy tanévet rendesen, akadálytalanul elvégezniük.
Az 1924/25. tanévben ünnepelték az iskola fennállásának ötvenéves jubileumát. A főünnepség a városháza közgyűlési termében volt 1925. június 6-án a város, a tanügyi hatóságok vezetőinek, a testületnek, sok volt tanítványának részvételével. Az ünnepség keretében megemlékeztek az iskola 1920 decemberében elhunyt első igazgatójáról, Pásthy Károlyról. Nagyszabású rajz- és kézimunka kiállítást rendeztek a tanulók alkotásaiból. Este a színházban ifjúsági színielőadás volt. Az iskola 50 évének történetét Faragó Béláné Szalontay Margit írta meg az iskolai értesítőben.

header image 2


Az iskola tanítási rendje a kor hivatalos intézkedései szerint alakul. 1927/28-tól kötelező az iskolai egyenruha is. A polgári iskola és a vele kapcsolatos elemi iskola pedagógusai az életre készítették elő növendékeiket. Ennek bizonysága, hogy a kecskeméti polgáriból kikerülő tanulókat szívesen fogadták folytatólagos továbbtanulásra a tanítónőképzők, kereskedelmi középiskolák és hasonló polgári iskolai előképzésre épült tanintézetek.
Az 1927/28-as tanév rendjét a természet bontotta meg. 1928 elején olyan rendkívüli hideg idők jártak, hogy február 11-18. között fagyszünetet kellett elrendelni.
A világgazdasági válság a 1930-as évek elején az iskola munkáját annyiban érintette, hogy pénzszűke miatt a rendkívüli tárgyakra – francia nyelv, külön rajz stb. – nem volt jelentkező.
Az iskola fennállásának 50. évfordulóján vetődött fel, hogy érdemekben gazdag első igazgatójáról, Pásthy Károlyról nevezzék el az intézményt. Ettől a tanévtől az iskola hivatalos neve „Kecskeméti M. Kir. Áll. Pásthy Károly Polgári Leányiskola és a vele kapcsolatos Áll. Elemi Leányiskola.” A hosszú hivatalos név helyett azonban csak Pásthy Károly iskola néven emlegették és ismerték a mindennapi életben.
Mozgalmas az 1937/38-as tanév. Életbe lépett az új tanulmányi rend az 1935. évi VI. tc.-kel. Az országban 8 tankerületi főigazgatóság maradt. A szegedi, amelyhez felügyeleti szempontból a kecskeméti polgári leányiskola tartozott, megszűnt. Iskolánk felügyeleti főhatósága a Budapest-vidéki tankerületi főigazgatóság lett.
A fasizálódásnak a második világháborúig vezető éveiben a város iskoláiból a származásunkat a rendeleteknek megfelelő módon igazolni nem tudó pedagógusokat nyugdíjazták. Egyre gyakrabban kellett tartani légoltalmi riadó alkalmával végrehajtható gyors kivonulásokat.
1941/42-től az elemi iskolai osztályokra vonatkozó adatok hiányoznak az iskolai értesítőkből. 1942/43-ban a Pásthy Károly iskola helyiségeit a Vöröskereszt veszi igénybe hadikórháznak. Csak egy helyiség és a padlástér marad az iskola használatában, hogy értékes felszerelését, berendezését ott elhelyezhesse. A szomszédos kereskedelmi leány középiskolában próbáltak a tanításhoz ideiglenes helyet keresni, de oda vizsgára készülő katonákat helyeztek. A hatóságokkal folytatott hosszan tartó vita után november 10-én az iskola visszakapta a Vöröskereszttől az épületet. November 15-ig fertőtlenítették, takarították. Akkor kezdődhetett a tanítás. De 1943. január 17-től február 19-ig megint szénszünet volt. Április 1-én felsőbb utasításra be kellett fejezni a tanévet.
Az 1943/44. tanév elején, szeptemberben és októberben a légi veszély miatt a tankerületi főigazgató rendeletére csak kis csoportokban volt szabad tanítani. November 3-tól végre rendesen folyhatott a munka, de nem saját épületben, amelyet megint hadicélokra vettek igénybe, hanem a Czollner téri iskolában és zárdában. A nehézségek ellenére sikerült a tanévet befejezni.

header image 2

header image 2


A népiskolákban, bár nem általános kötelezettséggel, korábban már voltak 1-8. osztályos iskolák. Kecskeméten, a belterületen, de néhány pusztai iskola keretében is működtek ilyen osztályok. Ezekben az osztályokban viszont egy tanító látta el valamennyi tárgy tanítását. Néhány év alatt – a tanítók átképzésének köszönhetően – valamennyi tantárgyat képzett szaktanár oktatott a felső tagozaton. Az alsóban megmaradt az osztálytanítási rendszer.
Nagyobb változást az 1953/54. tanév hozott. Az iskola leányiskolai jellegének megtartása mellett ide csoportosították a volt zárdai és Czollner téri községi, 1948-tól állami iskola leánynövendékeit. A Czollner téri iskola a fiúké lett. A Pásthy létszáma pedig a kétszeresére nőtt. Ekkor változott az iskola neve is Zrínyi Ilona Általános Iskolára, valamint egész belső rendje is átalakult. Kísérletileg új szervezésű állami általános iskolává változott. Az idevonatkozó rendelkezés értelmében Bakos István volt kecskeméti tankerületi főigazgató személyében kapott igazgatót. Helyettes igazgatója pedig Miklós Gergelyné Rakonczay Mária lett. Az új jelleghez tartozott a felső tagozat párhuzamos osztályai közül egynek-egynek szakosított kiemelése. A Zrínyi Ilona iskolában orosz tagozatú osztályok indultak, az általában kötelező orosz nyelvű óráknál nagyobb óraszámmal. A kísérlet két évig tartott.
Jelentős változást hozott az 1961/62. tanév, amelyben megkezdődött a koedukációs oktatás, az iskolák körzetesítése szerint beiratkozott fiúk és leányok részére.
Bakos István 1953-tól 1962-ig, nyugdíjazásáig vezette iskolánkat. Jól megerősítette a tekintélyünket a városban.
Varga Mihály 1962-től 1968-ig volt iskolánk igazgatója. A megkezdett munkát folytatva irányította az intézményt.
Vécsy György vezetése alatt, 1968 őszétől 1983-ig számos, azóta is őrzött hagyomány erősítette a közösségi szellemet. A kor kihívásainak felismerése nyomán tett intézkedései nagyban hozzájárultak a szakmai munka minőségének és hatékonyságának további emeléséhez. Nevéhez fűződik a város első „szabadpolcos mintakönyvtára”, a szaktantermes oktatás elindítása, a feledhetetlen jubileumi ünnepség megszervezése, az állandó délelőtti tanítás feltételeinek megteremtése. Fagyos téli éjszakákon és hajnalokon saját kezűleg locsolgatta a jégpályának kinevezett udvart. 1970 óta minden egyes télen itt korcsolyázott az iskola apraja és nagyja. 1972-ben mesedaljátékot adtak elő a zrínyisek a Katona József Színházban. Négy zsúfolásig telt házzal léptek fel a gyerekek, melynek bevételéből a fizika-kémia előadóterem megépítését teremtette meg. Szintén Vécsy György volt, aki az I. világháború hadikonyhájából Pinceklubot „varázsolt”. Foglalkozások, tanfolyamok, pinceszínházi előadások egész sora járult hozzá, hogy ez a hely városszerte kedvelt és elismert legyen.
1975. október 15-én ünnepelte az iskola fennállásának 100 éves évfordulóját. Vécsy György szerkesztett egy Jubileumi Évkönyvet erre a jeles napra, melyet ezen összeállítás megírásakor mi is fontos forrásként használtunk.
Dr. Szappanos Albert 1983-tól 17 évig volt vezető „egy olyan intézményben, melynek múltja kötelez, jelene pedig kihívás. Az elődök ugyanis meglehetősen magasra tették a mércét” – vallotta. Tovább fejlesztette a szaktantermi oktatást, erősítette a sport szeretetét, megkövetelte a fegyelmet mind a kollegáitól, mind a tanítványaitól. Megszervezte a karácsonyi előadásokat a színházban, sokat tett az iskolai ünnepségek színvonalának emeléséért. Zrínyis napokat rendeztek minden tanév utolsó hetében: sportnap, bolhapiac. A szülőkkel közösen főzéssel egybekötött „Madarak és fák napját” tartottak, általában Tőserdőben. A korcsolyapálya és a jégkarnevál neki is szívügye volt. Sítáborokat indított, mindenki örömére az ő idején síszünet is volt.

header image 2
header image 2


2003-tól 2012-ig Szabó Antal irányította a Zrínyit, aki Dr. Boskó Józsefné megbízott vezetőtől vette át a stafétabotot. Az eddigi zrínyis hagyományokat folytatva több újat is teremtett. Ilyen például a Zrínyi Galéria, a legeredményesebb alsós és felsős elismerése, az „Iskolanyitogató”, a ZIZI iskolaújság, projekt napok. De neki köszönhetjük, hogy iskolánk névadójának emlékhelye áll az előcsarnokban, jótékonysági est az iskolát támogató alapítvány javára, havi rendszerességgel iskolagyűlések, „Tehetségek napja” – kulturális műsor diákjaink közreműködésével, városi angol nyelvi verseny 7. osztályosoknak, a táblajátékokra épülő Kincskereső foglalkozások. Népszerűvé tette a Bolyai anyanyelvi és matematikai csapatversenyt is. 2005/06-os tanévben indult a színjátszó szakkör.
2007. július 1-jén két óvoda és hat általános iskola integrációjaként létrejött a Belvárosi Óvoda és Általános Iskola, melynek székhelye a Zrínyi, vezetője Szabó Antal, majd 2008 júliusától Tóth Lászlóné lett. 2013.01.01-jén intézményünk átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz.  Nevünk először Kecskeméti Belvárosi Általános Iskola, majd Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola lett. Az intézményünkhöz óvodák már nem tartoznak. Két új iskola került hozzánk, de az egyik kimenő rendszerben megszűnt. A hat iskola és a Zrínyi mint székhely vezetője jelenleg is Tóth Lászlóné.  2016 óta a Kecskeméti Tankerületi Központ a fenntartónk.
Tóth Lászlóné javaslatára és vezetése alatt születtek meg a tagintézmények közötti vetélkedők, rendezvények. Pl.  művészeti vetélkedők, sportversenyek, városi népdaléneklési verseny, Versforgó versmondó verseny, roma vers- és prózamondó verseny stb. Bevezette az „Év pedagógusának” megválasztását, akit az egyes tantestületek tagjai titkos szavazással választanak meg. Innovatív szemléletére jellemző, hogy folyamatosan keresi a lehetőségeket, és támogatja a pedagógusok minél szélesebb körű továbbképzését, ismereteik, kompetenciáik fejlesztését. Vezetői munkájában nagy mértékben támaszkodik a Szülői Szervezet, a pedagógus érdekképviseletek, a diákönkormányzat és a szakmai munkaközösségek véleményére. Partnereinkkel (fenntartó, önkormányzat, pedagógiai munkát segítő szervezetek, a város oktatási és kulturális intézményei stb.) erős, jól működő kapcsolatot alakított ki. Ennek a kitartó vezetői munkának, valamint az iskola pedagógusainak elkötelezett, magas színvonalú szakmai munkájának is köszönhető, hogy a tanulólétszám csökkenését sikerült megállítani. A pedagógusok és a szülők véleményének kikérésével, annak értékelésével minden évben meghatározzuk céljainkat és feladatinkat, hogy iskolánk minél jobban meg tudjon felelni a kor kihívásainak. Igyekszik pályázati lehetőségeket felkutatni, megpályázni és azokat megvalósítani mind a szakmai munkához, mind az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan. Pl. 2020-ban sikeresen pályázott a Zrínyi iskola ökoiskolai címére.
A Knorr- Bremse Kft. segítégével újult meg iskolánk kisudvarának burkolata 2018-ban, majd a következő évben egy mászófalat tudtunk építeni  támogatásukkal.
Évek óta sikeresen pályázunk a „Határtalanul” programra, melynek célja személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése a határainkon túl élő magyarokkal.
Eszközeink is szépen gyarapodnak. Az iskola alapítványának és a Kecskeméti Tankerületi Központnak köszönhetően jelenleg már minden tanterem rendelkezik interaktív táblával vagy projektoros kivetítési lehetőséggel. A korszerű óraszervezést 50 db tanulói tablet segíti.
Iskolánk 2013-ban regisztrált Tehetségpont lett matematika, idegen nyelv és sport területen, majd 2018-ban megkaptuk az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet. 2019-től csatlakoztunk a Boldog Iskola programhoz.
Sok-sok év várakozás után 2020-ban megkezdődött iskolánk energetikai korszerűsítése. A kivitelező a Free Line Kft. A projekt célja az intézmény energiagazdálkodásának észszerűsítése. Kicserélnek 220 homlokzati nyílászárót, sor kerül a belső homlokzati falak hőszigetelésére, valamint utólagos talajnedvesség elleni szigetelésére. Hőszigetelik a magastetőt és a padlásfödémeket, megvalósítják a lapostető hő- és csapadékvíz elleni szigetelését. A hőközpontot korszerűsítésítik. A pályázat tartalmazza az akadálymentesítést is. A „Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola energetikai korszerűsítése” című projekt összköltsége több mint 543 millió forint.  Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be, melyben megkapta az erre a célra kért vissza nem térítendő 292 millió forintot, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogat. A további összeget, vagyis a több mint 251 millió forintot az önkormányzat adja. Még a „nagy felújítás” előtt, szintén az önkormányzat támogatásával megkezdték a mosdók állagmegóvó felújítását.
A Kecskeméti Sportiskola röplabda szakosztály sportfejlesztési programjának  támogatásával a Zrínyi udvarán két kültéri röplabdapályát építenek. Ezek gumi borításúak lesznek. A beruházás összköltsége közel 55 millió forint, amelynek 70 százaléka TAO támogatás, 30 százalékát pedig a kecskeméti önkormányzat biztosítja.

header image 2


A Kecskeméti Tankerületi Központ, az Önkormányzat energetikai felújításához csatlakozva, a kivitelezés munkálatat összehangolva vállalta az épület homlokzatainak és lábazatának felújítását, a homlokzati nyíláskeretek, szemöldökök, párkányok és egyéb díszítőelemek restaurálását, a homlokzati vakolat javítását és festését, a tető felújítását, a bádogozási munkálatokat, az asztalosszerkezetek, a tűzfal felújítását, a fa és acél nyílászárók javítását, valamint a szellőzés szerelését. A felújításra szánt 190 millió forintot központi költségvetésből finanszírozza a Tankerület.
A 2019/2020-as tanév COVID 19 világjárványa nagy kihívás elé állította az iskolákat. A hagyományos munkarend helyett tantermen kívüli digitális oktatás kezdődött 2020.03.16-tól. Pedagógusaink és tanulóink többsége, szüleik segítségével, gyorsan alkalmazkodtak a kialakult helyzethez. Az együttműködésnek köszönhetően a 2019/20-as tanévet is sikerült eredményesen lezárnunk.
Jelenleg 628 tanuló, 56 pedagógus, 6 nevelést-oktatást segítő kolléga dolgozik a székhelyen, összesen 25 osztályunk van. A minőségi munkát, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást csoportbontásokkal segítjük. Jelenleg 275 csoportban folyik ilyen jellegű munka.